Levegőben lógva

Még mindig itthon, munka nélkül. Várakozva, reménykedve, hogy hátha bejön most valami. Lehetőség van, remélem, be is hívnak interjúra, jó lenne, kellemetlenül érzem magam már, hogy nem tudok letenni valamit az asztalra, pedig nincs pénz.
A párom legalább megért, segít, mellettem áll, így talán már nem is félek annyira. Nélküle a béka feneke alatt lennék valahol. A szüleim haragját is megértem, hiszen itt vagyok lassan 21 évesen, az iskolát nem csinálom, és még állásom sincs. Nehéz helyzet van, szeretnék kilábalni belőle. Nagyon nyomaszt, még álmomban is előjön a haszontalanság érzése. Szeretném ha megváltozna. Most jön lassan a tél, nagyon szeretem, remélem, lenyugszanak a kedélyek kicsit.

Hej-hóó,hej-hóó, itt dal-dalolni jóóó

Ismét itt, kisebb kihagyás után. Mostanában az a fixa ideám, hogy minden pocsék körülöttem, aztán ebbe próbálok valami sorsszerűséget látni. Hülyeség, tudom. Minek morfondírozni? Úgysem változik semmi. Az iskolai helyzet, és az itthoni agyagi okokból fakadó problémák sem.
Viszont van egy szép nagy, színes, szivárványos pont az életemben. A párom.
Augusztus vége óta itt lakik Ő is a városban, egy háztömbnyire tőlem, és ez egy nagyon felvillanyozó, Nyugalom Szigete-pont a beborultságban. Ha mi ketten együtt töltünk egy napot, abban nincsen ideg meg nyomasztó hangulat (legalábbis olyan ritkán fordul elő, hogy nem beszámítandó). Vidámak és bolondok vagyunk, tervezünk, gyerekeskedünk, vacsorát főzünk, szidjuk a rántott húst, aztán mégis megesszük, szép rajzokat készítünk a hűtőre, amit más megfigyelvén rögtön hívná a közeli diliházat, hogy egy kényelmes, puha falú szobába utaljon be minket egy hosszabb időre szóló szabadságra.
De nekünk egy így jó, így kellemes. :) Ettől bírjuk ki a munkanélküliséget, a pénztelenséget, és minden más problémát.

Are you with me? Are you of my mind? Are you with me? Are you of my mind?

Ideje a frissítésnek. Bepörgött a nyaram, és sűrűsödtek az események. Betalált a szerelem, nem is akárhogyan és akárkivel. Rájöttem, hogy amit eddig éreztem, csupán árnyai voltak annak, ami valójában bennem lakozik, és ezt csak egy ember tudta kihozni belőlem, csak rá kellett találnom. Megtaláltam. És nem engedem többet. Velem van, velem lesz és ez így van jól. A múltat lezártam. Soha többet nem tudnék hinni olyan embernek, aki átver és becsapja az érzéseim. Örülök, hogy az élet időben megmutatta az utat ahhoz a férfihez, akihez igazán tartozom. Aki becsül, vigyáz rám, aki odafigyel arra, ami nekem fontos, átérzi a lelkesedésem dolgok iránt, együtt örül velem, és ha kell, fogja a kezem a nehézségeknél. Mindig erre vágytam, és tudtam hogy nem szabad feladnom, mert egyszer úgyis megtalálom azt az embert, aki olyan mint én. Sikerült. Boldogok vagyunk és ezt senki nem veheti el tőlünk. Ez így marad, míg otthonunk a föld, akár fent, akár lent.

"Don't let the world bring you down"

Én majdnem hagytam, de szerencsére, volt, aki kitámogasson a trutymóból, így vége a negyedik szemeszteremnek, pénteken már csak jegyet beíratni megyek, leadom az indexem és szeptemberig, amikoron is kezdem a levelezőt (nagyarányú reményeim szerint), mindenki hagyjon békén.
Felújítás halad, ma jön ismét a vízvezeték szerelő, megoldja a mosogató-problémámat, a spejzfalat a főzőfülkében már kibontották, igaz, hogy csak hatvan centivel, de mégis nagyobb lett a konyhám (most már lehet annak nevezni:)
Még mindig "karnivoolized" vagyok, nem tudok kikecmeregni a hatása alól - bár nem mintha nagyon akarnék:D

Ismét egy kis levegő

Újra itt. Ne haragudjon senki sem a ritka életjelekért, mostanában minden körül forog az agyam, sok a teendő és ezek részletezésére sokszor nem marad idő. Most is csak röviden: haladunk a házfelújítással, a villanyszerelési munkák gyakorlatilag készen vannak, már csak a villanykályhát kell a szerelőnek szétszednie, arra ugyanis nem lesz szükség (kandallónk lesz, hmm... lehet irigykedni:)) A fürdőszoba úgy néz most ki, mintha bevágott volna egy bomba, fel kellett törni az egész járólapot és leásni az utca alapjáig, mert a csatorna (még nagyon régi Eternit-cső) teljesen el volt törve - pénteken jön a szakember, és lerakja az új csatornát meg beköti a bojlert. Már meg van véve a szép új csempe (világossárga, szolid, de finom szín) és a járólap pedig barna, nekem nagyon tetszik - anyukám már most irigykedik kicsit, hogy nekünk milyen szép lesz az egész kis kuckó, mert új mosdót és csaptelepet is kapunk tőlük:) A főzőfülke szintén nem egy esztétikus látvány egyelőre - ott is leverve a csempe és még betonozni is kell, mielőtt lerakják a járólapot, ugyanis az egész meg van süllyedve - kicsit olyan érzés, mintha szörföznék, mikor a nappali meg a főzőfülke között állok, frankó tengeri betegséget lehet kapni:D Tehát augusztus lesz, mire költözhetünk, mert még festeni kell, előtte glettelni, vakolni (csinos krátereket vájtak a falba a fiúk a kábelezéskor:P), majd berakni az új bejárati ajtót... Szóval van dolog elég, de vigasztal és erőt ad, hogy olyan szép kis otthonunk lesz, mint a csuda:)
Vizsgákkal sincs gond, amelyikre elmentem, mint sikerült, nem is rosszul, még van öt, de holnap (Levente-napon:)) letudok egyet, a 15. sz.-i németalföldi festészetet. 30-án ennek a tortúrának is vége, jön a nyár, a munka a ház körül és aztán pedig az új szakasz, az igazi felnőtt korszak:))

Mese-mese mátka

A mai nappal vége is lett a szorgalmi időszaknak. Még mászkálgattam jegyzetért, eldobtam a hosszú sörényem (kellett nekem daueroltatni - csurifrizura lett az eredménye - , de megtanultam egy életre, hogy ez nem nekem való), haladunk a lakásfelújítással elméleti síkon, már egy csomó kelléket beszereztünk, csak a kivitelezés van hátra. Lesz munka bőven, holnap megindul a sor: jön a villanyszerelő, és felméri a "terepet" a kábelcseréhez. Nem lesz egy egyszerű menet, de az eredmény : egy kényelmes, fiatalos, független otthon:)

Estve

( Erről a képről mostanság sokat hallok, ez Petrus Christus - Szent Elégius az ötvösműhelyben című festménye.. Nekem mindig is tetszett)

Ami azt illeti, az elmúlt néhány napban csodálkozom önmagamon. Tanulok.. a vizsgákra... Amikor a vizsgaidőszak május 26-án kezdődik. Én meg.. elkezdtem képanyagot gyűjteni, jegyzetet vadászni, olvasgatni, kötelezőket bújni... És! Ami a legbrutálisabb: nem fárasztó és nem érzem kényszernek! Valami zavar van az agyamban biztosan... Vagy csak tudat alatt nem akarok megbukni?:) Minden lehetséges, és semmi sem biztos.

Az viszont tény, merőben furcsa dolgaim vannak mostanában, el kellene látogatnom valami dilidokihoz *nevet*

Days Of The Week - Monday (Stone Temple Pilots után szabadon:))

Újabb hét... Pontosítok: újabb sulis hét.. Bár, ami azt illeti, a mostani igen sovány lesz , tekintve: egy csomó tanár beadta a kulcsot: ma elmaradt a Kora középkori művészet Szakáccsal. Holnap nem lesz Hörcher esztétikája s szerdán meg a Zsigmond-kori művészet esik ki, szintén a tanszékvezető Szakáccsal... Nem tudom, mi van az emberekkel, de úgy tűnik, dögvész pusztít. Legalább van idő kicsit tanulni, már szervezzük csoporttársammal a készülést a vérmes reneszánsz vizsgára.. Borzalom. Plusz még a költözéssel kapcsolatos harcot is meg kell vívnom a saját nagyszüleimmel, amit nem értek. Vajon miért akarnak keresztbe tenni az unokájuk boldogulásának? Más módunk nincs, hogy külön költözzünk, mert nem tudnánk fizetni. De ez valahogyan nem jut el a tudatukig. Arra lennék még kíváncsi, hogy mit szólnának ahhoz, ha már holnap összeházasodnánk Zsoltival.. Akkor is ezen az állásponton lennének? Más: végre kis hazánkban is megkezdtem a Karnivool/Birds Of Tokyo nevű csodák népszerűsítését. Zajlik.hu-n kreáltam adatlapot a két alakulatnak, mivel magyar nyelvű forrás egyáltalán nem akadt, kénytelen-kelletlen nemzetközi Quelle-k segítségét vettem igénybe, leginkább angolt. De egészen büszke voltam magamra, hogy olyan műfordítást csaptam össze, saját szókincsre való átültetéssel, hogy bármelyik szerző megnyalná érte a szövegszerkesztőjét:D

Itten megtekinthető: http://www.zajlik.hu/main/keres.php?band=Birds+Of+Tokyo

http://www.zajlik.hu/main/keres.php?band=Karnivool
Ahoi mindenkinek, megyek olvasgatni Sütő Andrást!

Még a Nyuszi előtt...

Jótékony madárcsicsergés, meleg, jókedv, szünet... Hát kell ennél jobb április eleje? Na, hát ugye hogy nem:D Teljesen abban a hitben töltöttem a hétvégémet, hogy hétfőn iskolába kell menni, és tessék: legálisan itthon csücsülhetek, mert okos fejemmel megnéztem ám a suli honlapját (fejlődök, remélem, ezt érzékelitek:D), és ottan a hivatalosan felbiggyesztett tanrendet: hát tessék-lássék (szőkéknek: pirossal van a figyelembe veendő dátum:D):

" A 2008/2009-es tanév időbeosztása

II. félév

Szorgalmi időszak (15 hét)		2009. február 9 – május 25.
	Regisztráció	2009. február 9 – 13.
	Tanítási időszak	2009. február 16 – május 22.
	Tavaszi szünet (húsvét)	2009. április 6 – 13.
	Tanítási időszak pótnapja	2009. május 25.
Vizsgaidőszak (6 hét)		2009. május 26 – július 3.
	Javítóvizsgahét	2009. június 24 – július 3.
	Záróvizsga időszak	2009. június 8-19.

Jóváhagyta a Kari Tanács 2008. január 28-i ülése. "

Ezek után majdnem örömtáncot jártam, gondolhatjátok. Szóval a héten itthon csücsülök (na, jó, és persze próbálom befejezni a nyamvadt Leonardo-s szemináriumdogát reneszánszra...).

Ebből kifolyólag nagyon jó kedvem van, ezért kaptok egy kis zenét:D
A bájosan dalolászó, majd csinos maszkot kapó, később pedig kalapban "jódlizó" fiatalember, jelzem, Ian Kenny, akiről már lentebb szóltam volt. (Karnivool, Birds Of Tokyo csoda-vokalistája)

Csók a családnak, még visszatérek (filmből ellesett fordulat, de hatásos szokott lenni:D)

Zenebona füleimnek

Itt ülök az egyetemen a gépteremben és gyerekek, hát mi megy a rádióban? Nightwish - Wish I Had An Angel:) Szerintem külön nekem állítják össze itten a setlistet. A múlt héten, ugyanitt, ugyanekkor a Stone Temple Pilots - Plush nevű trackje forgott meg a Deftones - Be Quiet And Drive-ja.. Csak kamillázok, hogy mik vannak:D

Szent gatyamadzag, hát már március van??

Gyerekek, hát én igencsak lemaradtam itt a blogolással. Folyton mással szöszölök-molyolok, ezt meg elfelejtem. Hogy mi? Próbáljam meg összegezni, mi is történt eddig? Jó, de akkor valaki cipeljen már be egy kanapét, mert hosszú lesz. Ha megviseli az idegeiteket, akkor bocsi. Tudom, akkor jól jön majd valami kellően zárt zrt.:) Igen, jól látjátok, a sárgaházra gondolok. Miért, most mi baj vele? Meleg van, elég kaja, kiszolgálnak... Kell ennél több? :) No, látjátok hogy nem, szóval...
Először is: tavaszi szemeszter. Dékán bácsi szívélyes engedélyével még mindig a Pépékáe - Bétékán.
Másodszor: közben húsz éves lettem. Hiába, én is öreg Sam :)
Harmadszor: zenei téren új felfedezést tettem, az Újvilág becses neve: Karnivool ( vagy :KARN1VOOL,ha nagyon vagány akarok lenni). A tagok számát tekintve ez egy ötfős alakulat, nemzetiség szempontjából az ausztrál őslakosok közé tartoznak, valami Perth nevű helyiségből robbantak be a mjúzik-szférába. Vezérük pedig egy Ian Kenny nevezetű fazon, aki a Birds Of Tokyo nevű táncdalegyüttes sorait is erősíti. Kellemes, különleges orgánumával egyből belemászott a fülembe és azóta ki sem akar onnan jönni. Először kedvenc hazai rockerem, Szabó Déjvid májszpész oldalán hallottam a Themata nevű opuszukat, és azonnak kutakodni kezdtem, hogy mi is ez a dolog. Ez a track a 2005-ös lemezük címadója is egyben. Ugyan a C.O.T.E. és a L1FEL1KE című dalocska jobban megfelel a hallószervemnek - talán azért, mert itt mutatja meg Kenny bácsi, milyen jó kis dolgokat tud művelni a hangszálaival - , de azért a Themata zúzása példaértékű.
Vesztegessünk néhány szót az említett frontembör másik OHK-jára is ("Országos Horgász Klub", VL45 után szabadon :D". A Birds-t a Passzió.hu az alábbi megjegyzéssel illette Universes című, 2008-ban megjelent anyaga kapcsán:

" Nem könnyű feladat érdekes, de egyszerű gitárpop slágereket írni. A Coldplay ebben a legnagyobb királyok egyike, régebben az INXS volt a csúcsa ennek az egyszerű alapokra építkező, populáris gitár slágerkedésnek. A Birds Of Tokyo ezt a két bandát szeretné megkeverni, némi garázs és egy pillanatra húzósabb southern rock hatással, de a nagyzásnak megfelelő, szellős és egyszerű, de nagyon hatásos formában."

" Kell hozzá egy különleges hangú énekes! Az itt szereplő Ian Kenny érzékeny, de ha kell férfias hangja alkalmas a feladatra." ...
" Élvezet hallgatni a Universes-t, mert kellemesen harmónikus dalokról van szó. Szerencsére nem akarják a világ nagy problémáit egyszerre megoldani. Szóval nincs világbéke, viszont van néhány élvezhető és könnyedén átélhető sláger..."
" Olyan ez az album, amivel óriásit lehet kaszálni. Egyedi, mert kevesen tudnak manapság INXS-szerű menetelős témákat írni..."



Kábé mindent elmond ez a néhány idézet, nem is szaporítom tovább a szót, íme egy kis ízelítő:

Karnivool - Themata
http://www.youtube.com/watch?v=t59vYoP6LkY

Karnivool - Lifelike
http://www.youtube.com/watch?v=WK-tZvcE8N4


Karnivool - C.O.T.E.
http://www.youtube.com/watch?v=0kKHTWWy6is



Birds Of Tokyo - Broken Bones /Silhouettic
http://www.youtube.com/watch?v=M81eUTatqbo




Ennyi mára, skacok, jó nyammogást a két bandán. Enjoy:)

Parapappappaaaaaa

Kijelenthetem: a 2008/2009/01-e vizsgaidőszaknak immárom VÉGE! :) (VÉGRE)
Eleget kínlódtam már az iskola miatt, nem akarok többet. Ma is egész délelőtt rohangáltam: egy aláírás a dékánira, egy jegyemről meg semmi hír nem volt, minden követ meg kellett mozgatom, 12 óra után egy perccel dobtam be az indexem a TO-n a ládába:)
Győzedelmes vigyort dobtam utána és örültem annak, hogy ezt is túléltem.
*kacsint*

Átmentem Buddhába

Azaz megvilágosodtam. Lelkiismerefurdalásom kezd enyhülni az elcseszett suli miatt és már amiatt is nyugi van, hogy netán lekéshetem a dékáni méltányossági kérvény beadását. Ugyanis a ma reggeli rituális fogmosás közben beugrott, hogy NINCS IS NEKI HATÁRIDEJE! Megnéztem én ugyan a táblázatot, amit  sulink honlapján találtam a kérvénykezési rendről, és az is feltűnt, hogy egyedül ennél a kérvénytípusnál nincsen dátum, de valahogy nem tudatosult bennem a tény. Négy napja abban a hitben élek, hogy végea világnak, de! nem:) Nem kell rohannom a tanárokért, és meg tudom várni a vizsgaidőszak végét. Jupijájé:) Remélem, még egy félévig nappalis lehetek:))

A kicsi Vilike elindult hódítóútján:)

adopt your own virtual pet!

Don't let the world bring you down

Ezt akár magamnak is mondogathatnám... Engem a vizsgaidőszak kezdete óta orrba-szájba szívat mindenki. Az összes tanár mintha kinézett volna magának, és hát nem mondhatom, hogy önmagam megkönnyíteném a saját dolgomat a vizsgák tologatásával... Szeretnék már végre letudni mindent, mert a stressztől különféle egészségügyi problémáim akartak. Holnap van egy világirodalom vizsgám, talán az nem lesz annyira vérengzős. (angol és spanyol reneszánsz illetve barokk irodalom).
Aztán jövő héten jönnek még (meg persze február elején), amik kimaradtak.. Ráadásul jövő hétre berendelt az egyik tanár, mondván, azzal a lánnyal, aki a vizsgán mellettem ül, hasonló a dolgozatunk és így nem tud értékelni...
Hozzátenném, soha a büdös életbe nem puskáztam, örültem, ha valamit végre megírtam, nemhogy itt az egyetemen. Ez nekem becsületbeli dolog. Nem tudom, hogy el fogja-e hinni az oktató, de megpróbálok meggyőző lenni, hogy ami baromság van a dolgozatomban, az mint a saját agyam torz szüleménye, és ha emiatt kell UV-znom, hát vállalom, de hogy én másoljak valakiről, amikor a tanár ott ült nem messze tőlünk és mindent látott volna... Meg fél órával hamarabb be is fejeztem a dolgozatom, mint Anna, a másik delikvens. Vajon akkor hogyan puskáztunk egymásról??:(

Nem tudom, de már állatira elegem van. Tényleg jobb lesz a levelező.. Pedig én úgy szeretem a művészettörténetet! Egy akadály nem akadály, ha kirúgnak most ezért, akkor bemászok az ablakon szeptemberben... :)