Halihó! Itt vagyik ismét. Sajnos, mióta dolgozom, nincsen időm frissíteni, élni is alig, mert nehéz beosztani az időmet úgy, hogy mindenre jusson egy kicsi. Ráadásul mostanában olyan kevés fizikai erőm van a műszak után tevékenykedni, hogy hét végére úgy néz ki a lakás, mintha atombombát robbantottak volna benne. Ilyenkor jön az a pont, hogy látástól Mikulásig takarítunk Manócskával (olyan aranyos, sokat segít).
Azért nem mondom, hogy sztahanovista lettem, végre jutott pénzünk kikapcsolódni is.
Voltunk moziban, megnéztük a Levelek Júliának című filmet, nagyon szép volt! Nem bántam meg, pedig nem igazán szeretem a mozit. De mostanában több filmet nézek, mint régen, köszönhető ez az én drága kis páromnak.
És nagyon jó!
Aztán... megnéztük a tűzijátékot is augusztus 20-án Pesten. Szebb volt, mint a tavalyi, azt kell hogy mondjam, csak álltam ott csodálkozva.
Jövő héten pedig esküvőre megyünk, csak kár hogy nem a miénkre.. :( De sebaj, majd az is lesz, jövő tavasszal! Már annyira várom, mint még soha semmit.
Szeretném már azt a percet, hogy ott állunk az oltár előtt :$
